|
A WEB 2.0 JÖVŐJE ÉS A SZEMANTIKUS WEB
A 2007. április 27-i in4-konferencia tanulmányai Szerkesztette Tóth Tünde és Vaskó Péter Budapest, Bibliopolisz, 2007 |
||||
|
Előszó „2007. április 27-én rendeztük meg az in4 konferenciát. Az előadók az alábbi tudományos és szakmai műhelyeket képviselték: ELTE BTK, ELTE TTK, BME GTK, PPKE BTK, NYME GEO, MTA TTI, PE BTK, NDA, Neumann-ház, OSZK MEK, MTA IJC, Creative Commons és a szervező Bibliopolisz. Jelen kötet e konferencia kiadásra beérkezett előadásait tartalmazza.” [tovább -->] |
||||
|
Ki szabadítja fel a fájlokat? „olyan „okos” adatot hozhatunk létre, amely [...]a hozzákapcsolt értékeknek és képességeknek köszönhetően szemantikai jelentést is hordoz, valamint [...] kapcsolatba tud lépni környezete hasonlóan felkészített adataival és alkalmazásaival”„fontos tapasztalat, hogy a hálózaton nem feltétlen az adat a fő bevételi forrás, hanem a hozzákapcsolt funkciók” [tovább -->] |
||||
|
A nép szavai. A szemantikus web ígérete és valósága „Nem egy giga tudástárat, nem egyetlen hatalmas ontológiát, hanem rengeteg, kontextusérzékeny tudástárat, szakontológiát kell felépítenünk, amelyek egyik kiemelt használati célja az lehet, hogy velük tanítani lehet a gépeket az automatikus szemantikai feltárás munkájának végzésére.” [tovább -->] |
||||
|
Tulajdonnévterek: könyvtári és filológiai ütközések „a szabványos névalakok nem mindig egyeznek meg a keresőrendszert használók kulturális, konvencionális és egyéni mentális ismereteivel”„A felhasználó dolgát egyszerűsítő megoldások a rendszer létrehozóinak, fenntartóinak, építőinek oldaláról nagyobb fokú komplexitás bevetését jelentik. ” [tovább -->] |
||||
|
Földrajzinév-tár 2.0 „A földrajzinév-tárak digitális formátuma és adatbázis-rendszerekké történő alakítása lényegesen kiszélesítette a hagyományos névtárak használati és bővítési lehetőségeit. Alkalmassá tette a névtárakat arra, hogy integrálhatók legyenek természet- és társadalomtudományi, idegenforgalmi stb. információs rendszerekbe is, szemben a hagyományos névtárakkal, amelyek elsősorban csak a térképészek és nyelvészek számára voltak kutatási források. A digitális névtárak térinformatikai környezetbe való átültetése pedig – a meglévő funkciók mellett – a térbeli elemzésekben és a térképi megjelenítésben hozott jelentős fejlődést.” [tovább -->] |
||||
|
Az adattárház-technológiáról dióhéjban „ mára az adattárház technológia már nem csak döntéstámogatási célokat szolgál, hanem általános adatszervezési és elemzési célokat megvalósító eszközzé fejlődött.” [tovább -->] |
||||
|
Szolgáltatások és igények – a szükséges komplexitás „A webtartalom legértékesebb és értékállóbb, tulajdonolható kincse a hitelesítés birtoklása marad: a rálátás, a saját tudásból, élményből fakadó tapasztalat, a szakszerű adatfeldolgozás, a profi adatbázis-összekapcsolási metódus ismerete és a legadekvátabb lekérdezési lehetőségek definiálni tudása. S egyben az egyetlen eszköz az „átlagolódás”, a középszer térhódítása ellen: élen járni a sajátként megadatott területeken.” [tovább -->] |
||||
|
Azonosság és különbözőség „ a gondolatmenetet követő, az irodalomtudományi tudást modellező adatbázis programozásakor nem lehet az adatbázis feltöltése előtt megírni úgy a programot, hogy a mezők fix helyről vett származtatott adatokat tartalmazzanak, hanem csak úgy, hogy az adatbázis feltöltésekor hozza létre a megfelelő kapcsolatokat az adatok feltöltője” [tovább -->]
|
© A Szerzők, 2007–2008
© Bibliopolisz, 2007–2008
Minden jog fenntartva!
All rights reserved!
ISBN 978-963-87640-1-0 (online verzió)