|
A WEB 2.0 JÖVŐJE ÉS A SZEMANTIKUS WEB
A 2007. április 27-i in4-konferencia tanulmányai Szerkesztette Tóth Tünde és Vaskó Péter Budapest, Bibliopolisz, 2007 
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Földrajzinév-tár 2.0
|
Guszlev Antal – Lukács Lilla: Földrajzinév-tár 2.0 Bevezetés Az emberi közösségek az azonosítás és a tájékozódás megkönnyítése érdekében a környezetükben levő objektumoknak földrajzi neveket adnak. Minden nép rendelkezik saját nyelvű földrajzinév-készlettel, melyek területileg többnyire átfedésben vannak egymással. Egy-egy földrajzi objektumnak általában több azonos nyelvű névváltozata is létezik, ami az azonosításban nehézségeket okozhat, a nevek azonban a nemzeti kultúra értékes részei. Ezért régi törekvés egyfelől a földrajzi nevek egységesítése, de ugyanakkor a földrajzi névkincs megőrzése is. A földrajzinév-tárak összeállítása mindkét célt szolgálja, segít rendszerezni és visszakereshetővé tenni a különféle objektumok földrajzi neveit, és a nevekhez tartozó leíró adatokat. A felhasználási igények változása és a technológiai fejlődés a földrajzinév-tárakon is nyomon követhető. Folyamatosan bővül a tartalmuk, funkcionalitásuk, térképi megjelenítésük és alapjában változik technikai hátterük is. A következőkben a földrajzinév-tárak fejlődését mutatjuk be a hagyományos, nyomtatott névtáraktól a térinformatikai névtár-rendszerekig, felvázolva a „web 2.0” fogalommal jelzett online közösségi fejlesztési lehetőségeket is. A földrajzinév-tárak rendeltetése Az ENSZ földrajzinév-egységesítéssel foglalkozó bizottsága a földrajzinév-tár fogalomra az alábbi meghatározást adja:
A definícióból is kitűnik, hogy a földrajzi nevek általában nem egyedi azonosítói egy-egy földrajzi helynek, objektumnak (1. ábra):
A földrajzinév-tárak létrehozásának célja a földrajzi nevek névalakjainak és leíró adatainak nyilvántartásba vétele, az egységes névhasználat elősegítése érdekében. A helyes névalakok ismerete és egységes használata korántsem olyan alapvető, mint gondolnánk. A földrajzi neveknek tartalmilag és írásképileg is több névváltozata jelenik meg a mindennapi használatban, és sok ezek közül pontatlan, illetve helyesírási szempontból helytelen. Ezért fontos, hogy legyenek olyan adattárak, amelyben az akadémiailag elfogadott nevek szerepelnek, és széles körben hozzáférhetők. Az emberek többsége a földrajzi nevek helyének és írásmódjának forrásául a térképeket, atlaszokat tekinti mérvadónak (jobb híján). A térképi nevek szakmai forrásai pedig – más térképek mellett – maguk a névtárak, ezért a névtárak készítésében fontos szerepe és felelőssége van a térképészeknek. A névtárak felhasználási területe lehet minden olyan szakma, amely földrajzi neveket használ:
A téma fontosságát mutatja, hogy a földrajzi nevek vizsgálatával, a névhasználatban felmerülő problémákkal és megoldásukkal nemzetközi szervezetek is foglalkoznak:
Ezek a szervezetek összehangolják a nemzeti szinten folyó kutatómunkákat, és szabványokat, ajánlásokat, névírási segédanyagokat dolgoznak ki és tesznek közzé, valamint együttműködnek más szakmai szervezetekkel, pl. a Unicode Consortiummal – a digitális karakterkezelés egységesítése érdekében.[3] Az Open Geospatial Consortium (OGC) is foglalkozik a földrajzinév-tárakkal, ajánlást dolgozott ki a névtárak webes szolgáltatásának formátumaira és a protokolljaira (OGC, 2002). Hagyományos földrajzinév-tárak, Magyarország Földrajzinév-tára A hagyományos földrajzinév-tárak az egyes földrajzi nevek elhelyezkedését koordinátapárral vagy egyéb térbeli vonatkozással (pl. közigazgatási egység nevével), szöveges vagy táblázatos formában adják meg. Emellett tartalmazzák a nevek különféle változatait, az eredetre vonatkozó információkat stb. A hagyományos névtárakhoz nem feltétlenül kapcsolódik a nevek térképi ábrázolása. A földrajzi nevek egységes használatának igénye Magyarországon is szükségessé tette a névalakok összegyűjtését, helyesírásuk elveinek kidolgozását és a magyar földrajzinév-tár létrehozását. Ennek a feladatnak a megoldására alakult meg 1964-ben a Földrajzinév-bizottság. A bizottság munkájának eredményeként jöttek létre a Magyarország Földrajzinév-tára (FNT) I. és II. kötetei, melyek nyomtatásban jelentek meg a 70-es, 80-as években. Az FNT I. 715 db országos jelentőségű domborzati, vízrajzi és tájnevet tartalmaz. Az FNT II. részletesebb, 19 kötetben, megyénként tartalmazza a földrajzi neveket. Az FNT II. már nem csak térképészeti célokra készült, hanem a hivatalok névhasználatának segítésére is, számukra a rendelet írja elő az FNT neveinek használatát.[4]
A névtárak felépítése egyszerű, ábécérendben tartalmazzák az elsődlegesen megállapított földrajzi neveket, s térképmellékleten is megtaláljuk őket (2. ábra). A nevekhez sok kiegészítő információ kapcsolódik leíró adatként, több csoportra bontva:
A felsorolt leíró adatok jellegéből is látszik, hogy a névtár elsősorban térképszerkesztési munkákhoz készült, információkat tartalmaz a nevek pontos vonatkozási helyére is, ezzel a térképi névrajz gondos megtervezéséhez nyújt nagy segítséget. A nyomtatott névtárak használata szótárszerűen történik, egyszerű kereséseket tesznek csak lehetővé. Ezenkívül a keresést általában névmutató könnyíti meg, amely az összes névváltozatot tartalmazza. Egyéb attribútumok szerint azonban nem lehet keresést végezni. Gondot jelent a méretarány kötöttsége, a papírméret korlátozottsága és a kötött példányszám is. Ezenkívül a papír névtárak közvetlenül nem bővíthetők, frissíthetők. Digitális névtárak A számítógépek korszakában nem sokáig váratott magára a hagyományos névtárak digitális feldolgozása. A digitális névtáraknál általában relációs adatbázis-szerkezetben történik az adattárolás. Ilyen formában a névalakok a táblák rekordjaiként szerepelnek és külön mezőkben számtalan leíró adat kapcsolható hozzájuk. A digitális adattárak elterjedése kapcsán a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) is elkészítette az FNT digitális változatát. Ez lényegében a névtár adatainak Access adatbázisban való feldolgozását jelentette (3. és 4. ábra). A digitális FNT a kiemelt nevekről a hagyományos változattól eltérő leíró adatokat ad meg, kevésbé térképszerkesztési szempontú. Nem tartalmaz a térképi névhasználatra vonatkozó információkat, illetve a nem javasolt névalakokat sem jelzi. A felvett objektumok köre azonban jóval szélesebb. A nyomtatott FNT-vel szemben tartalmazza a településeket is lakosságszámmal. Az adatbázis rekordjaihoz nem kapcsolódik térképi ábrázolás, ehelyett EOV koordinátapárral megadott beszúrási pontokat tartalmaz az egyes nevekhez.[6]
A névtárak digitális adatbázisként való tárolása bővebb lehetőséget ad arra is, hogy a nevek időbeli vonatkozásait rögzítsük, és a névváltozásokat elemezzük. A digitális adatbázis a papírkorlátok feloldásával bővítette ki a használati lehetőségeket. Az adatbázis-kezelők lehetővé tesznek speciális leválogatásokat, szűréseket. Nemcsak a nevek kereshetők ki (egyesével), mint a nyomtatott változatoknál, hanem névtöredékek is, vagy bármely leíróadat, ill. leíróadat-kombinációk segítségével lehet leválogatásokat végezni, a keresési eredményeket sorba rendezni. Az elemzésekben fontos az idő, mint dimenzió megjelenése, kiszűrhetők a különböző időpontokra, intervallumokra vonatkozó névkészletek, tehát gyakorlatilag megválasztható a névtár érvényességi időpontja. A digitális formátum lehetővé teszi a névtár folyamatos bővítését, javítását, az egyszerűbb sokszorosítás pedig (elméletileg) a széleskörű használatot is elősegíti. A digitális névtáraknál az adatbázis-kezelők leválogatási lehetőségeit annál hatékonyabban és speciálisabban lehet kihasználni, minél részletesebb és jobban strukturált az adatszerkezet. Ez részben a jól megtervezett relációkra vonatkozik, részben pedig az objektumtípus-szótárra. A digitális névtárak fejlesztését elősegítik az informatikában és az interneten jelentkező folyamatok és trendek is (pl. a web 2.0 ill. web 3.0 fogalmak témakörébe tartozó fejlesztések, a mesterséges intelligencia kutatásai stb.). A webes információ-felhalmozás és a kommunikáció rohamos fejlődése maga után vonja új tudásszervezési rendszerek, fogalomszótárak, tezauruszok, ontológiák építését. Egy rugalmas, célszerűen meghatározott kategóriából álló és bizonyos mértékig hierarchikusan szervezett típusszótár erős alapot adhat egy földrajzinév-tárnak is. A legnagyobb világ-névtárak rendelkeznek ilyen szótárakkal, a legismertebb példa az Alexandria Digital Library Gazetteer (ADLG)[7] tezaurusza, 4 szintű hierarchiával és 215 objektumtípussal vagy a GeoNET Names Server (GNS)[8] kb. 650 objektumtípussal. (A hagyományos és a digitális magyar névtáraknál is szerepelnek objektum-kategóriák, hierarchia nélkül, a nyomtatott FNT I-ben 19 típus szerepel, a digitális FNT-ben 39). Folynak munkálatok magasabb szintű fogalmi rendszerek, „geoontológiák” létrehozására és névtárba történő beépítésére is. Így a névtár modellezheti a világot az objektumok földrajzi nevei alapján, figyelembe véve a térbeli, a topológiai viszonyokat, a hierarchikus alá-fölérendeltségeket és az időbeliséget is. A névtárak feladata (és más, neveket is tartalmazó adatbázisokkal való kötelező különbsége) a földrajzi nevek és referencia-adataik tárolása karakterhelyes, nyelvtanilag korrekt, hivatalos stb. formában. Ennek következtében egyik gyakorlati céljuk az, hogy más, statisztikai, igazgatási, gazdasági, idegenforgalmi, történelmi adatbázisok vagy információs rendszerek számára földrajzi névi szegmensek lehessenek. Ezért már a névadatbázisok létrehozásakor fontos szempont, hogy a nevek mellett tartalmazzanak olyan azonosítót is, amely kulcsmezőként szerepelhet más (akár csak leíró) adatbázisokkal való összekapcsoláskor. Ilyen azonosítók például a NUTS-kód, KSH-kód, irányítószám, ISO országkódok stb. Ezek hiányában a nevek maguk lehetnek az adatkapcsolás alapjai, de ez esetben már fokozottabb kontrollra és hibaszűrésre van szükség. Ugyanakkor az adatgyűjtés is történhet – a hagyományos módszerek mellett – más digitális adatbázisok integrálásával is. A digitális adatbázisok feldolgozása részben vagy teljesen automatizálható, ha a névtár és a másik adatbázis között valamilyen formálisan leírható kapcsolat van. Ilyen kapcsolat lehet például valamelyik adatmező egyezése (vagy szabályos eltérése, pl. az ékezetes, ill. ékezet nélküli névalakok túlnyomórészt megfeleltethetők). Ebben az esetben a két adatbázis összekapcsolása kulcsmező definiálásával történhet (5. ábra).
A külső forrásból származó adatok integrálása tartalmi szempontból is problémákat vethet fel. Három nagy amerikai névtárat vizsgáltunk meg a magyar földrajzi nevek tekintetében, ezek a következők voltak:
A névtárak bőséges magyar nyelvű névanyagot tartalmaznak, több magyar név mellett számos idegen nyelvű névváltozatot is feltüntetnek. Használatuk azonban problémákba ütközik: többnyire hibásan kezelik, vagy egyáltalán nem is tüntetik fel a mellékjeles karaktereket (Karpátok, Gocsej). A nevek írásmódja sokszor nem követi a magyar helyesírási elveket (Mátra Hegység, Kis Alföld). A formai hibákon túl sok a tartalmi pontatlanság, amely valószínűleg abból ered, hogy a névtárak nem autentikus forrásokra, hanem külföldi névtárakra, térképekre épülnek (6. ábra). A névtárak rekordjainak felhasználásakor tehát szükség van a nevek ellenőrzésére és javítására. Mindhárom adatbázis jellemzője, hogy a neveket pontszerűen tárolja, egyetlen koordinátapárral. Ezeket a földrajzi koordinátákat fokpercre kerekítve teszik közzé. Ez jelentős probléma, hiszen azt jelenti, hogy hazánkban kb. 1,3–1,8 km-es élességgel tudjuk kinyerni az adatokat.[9]
Névtárak létrehozása térinformatikai környezetben A digitális formátumú földrajzinév-tárak (így a FÖMI FNT-je is) térinformatikai adatbázisnak tekinthetők, mert tartalmaznak a nevekre vonatkozó térbeli adatokat is. Érdemes lehet azonban eggyel továbblépni, a földrajzinév-tárat térinformatikai környezetben – pl. ArcGIS-ben – térinformatikai rendszerként is felépíteni. A térinformatikai szoftverek eszköztára a térbeli elemzéseket, lekérdezéseket, a megfelelő színvonalú térképi megjelenítést, illetve a térképi alapú keresést is támogatja, amelyek egy földrajzinév-tár esetében fontos funkciók. Az adattartalom a leíró adatok szempontjából nem különbözik egy „hagyományos” digitális adatbázistól. A lényegesebb különbség – térképészeti szempontból – a geometriai adatok gyűjtésében és feldolgozásában van. Egy térinformatikai alapú névtárban ugyanis az egyes névalakokhoz egy-egy geometriai alakzat (pont, vonal vagy poligon) tartozik térképi vonatkozási helyként. Ezen objektumhoz rendeljük hozzá a térbeli adatokat, általában a beszúrási pontjuk, a töréspontjaik vagy a befoglaló téglalap sarokpontjainak koordinátáit. Így a névtárban a nevek térbeli és leíró adatait a neveket „hordozó” objektumok azonosítója kapcsolja össze (7. ábra).
A térinformatikai rendszerként működő földrajzinév-tár tartalmazza a hagyományos névtárak funkcióit (adattárolás, egyszerű keresések, egyszerű megjelenítés). A nem elhanyagolható többletet az összetett lekérdezések, az időbeli vizsgálatok lehetősége és a különféle elemzések és leválogatások eredményeinek térképi megjelenítése adja. A térkép itt nem csak a grafikus ábrázolás eszköze, hanem részt vehet a nevekkel kapcsolatos jelenségek térbeli elemzésében is. Az információk előállítása a névtár adatain elvégzett térbeli műveleteken (pl. átlapolásokon, övezetképzésen, hálózatelemzésen) alapul. A legnagyobb ismert névtárak térinformatikai rendszeren alapulnak, pl. a korábban említett ADLG is (8. ábra).
Névtárak a weben A világháló elterjedése és a rajta lévő térbeli információk nagy részének ingyenes hozzáférhetősége azt is eredményezte, hogy a webes felhasználók az interneten egyszerűen és ingyenesen elérhető tartalmakat részesítik előnyben. A térkép mindig is fontos, keresett információ volt a weben. A keresőprogramok statisztikái szerint stabilan a 10 leggyakrabban beírt szó közé tartozik a „térkép”, azaz a felhasználók zömének elsődleges térképforrása az internet lett. Természetesen nem önmagában a „térkép” szót keresik, hanem mindig valamilyen konkrét földrajzi hely (város, régió, ország, stb.) térbeli információira kíváncsiak a felhasználók, és az ilyen jellegű keresések általában valamilyen földrajzi névvel együtt történnek. A találatok tehát nagyban függnek attól is, hogy mennyire egyértelmű helyneveket írnak be keresőszónak, illetve hogy a honlapokon miképpen jelennek meg a földrajzi nevek. Az interneten rengeteg földrajzi nevekre vonatkozó információt érhetünk el. A hozzáférhető adatbázisok tartalma, formája és funkcionalitása rendkívül változatos, jellemzőiket több szempontból is vizsgálhatjuk. A névtár definíciója szerint nem számítanak klasszikus névtárnak a térbeli adatokat nem tartalmazó földrajzinév-listák. Ezek általában a nevek többféle nyelvű, írásrendszerű változatait, vagy más leíró adatait adják meg. A földrajzi névi kutatásokban és a névtárak építésénél nagyon fontos szerepük van, és többnyire tartalmaznak olyan adatot (pl. hivatalos névalakot), amely segítségével térbeli adatbázisba integrálhatók (9. és 10. ábra).
Széles skálán változhat a névtárak tartalmi specifikációja. Vannak egészen speciális tematikus névtárak, amelyek az adott témában általában a legrészletesebb és legpontosabb adatokat közlik, sokszor valamilyen névtípusra (pl. tengerfenék-domborzati nevek), időszakra (pl. ókori helynevek) vonatkozóan (11. ábra). Ennek megfelelően felhasználási területük szűk, de sok olyan nevet, adatot tartalmaznak, ami más forrásokban nem található meg.
Az általános földrajzi névtárak a nevek minden típusát tartalmazzák, természetes és mesterséges objektumokét is, így a tárgyalt területről jó helynévi áttekintést nyújtanak (12. ábra). A gyakorlatban a névtárak általában több, eltérő részletességű forrást integrálnak, így az általános földrajzi névtárak tartalma sem egyenletesen oszlik el területileg, illetve rendelkezhetnek egyes területekre speciális névanyaggal is.
A felhasználók számára fontos annak az ismerete, hogy az adott névtár mely területre vonatkozik. Az érvényességi terület szerint vannak:
A mai országhatároktól független (annál kisebb vagy nagyobb) területre vonatkozó névtárak alapja sok esetben valamilyen igazgatási (egy-egy tartomány, megye) vagy természeti egység (pl. Magas-Tátra hegyvilága, Antarktisz névtára). A harmadik gyakori típus valamilyen társadalmi jelenség elterjedési területének névtára, pl. valamely népterület (egy nép relatív etnikai többségének területe), valamely nép névterülete (a saját nyelvű névkincs területe),[10] de ide tartozhat az előbbiekben említett, ókori és középkori latin neveket tartalmazó Orbis Latinus névtár is. Az interneten található földrajzi névi adatbázisokat, névtár-szolgáltatásokat összetett szempontrendszer szerint vizsgálhatjuk (15. ábra).
Földrajzi névtárak Web 2.0-s környezetben A „web 2.0” (web kettő pont nulla) kifejezés 2004-ben jelent meg először, az új generációs on-line szolgáltatások elterjedésével. A web 2.0 újszerűsége abban mutatkozik meg, hogy egyszerű technikai szolgáltatás helyett egyre inkább közösségi, hálózatépítési térként kezelik a felhasználók. Fontos jellemzője a szinergia, a tartalom megoszthatósága, a felhasználó bevonása a tartalom aktív létrehozásába, alakításába, újrafelhasználásába. Az újrafelhasználás kedvelt elnevezése a „mashup”, amely olyan kompozit világhálós alkalmazás, mely több forrásból dinamikusan kombinálja össze a tartalmakat. Jelenleg a legtöbb mashup alkalmazás a Google Maps-hez kapcsolódik, ahol az űrfelvételek, illetve a térképi adatbázis szolgál alapként, és a felhasználók ehhez fűzik hozzá a saját adataikat. Felhasználói szempontból a következő előnyöket kell kiemelni:
Ez az öt szempont így együtt soha nem tapasztalt népszerűséget hozott a különféle földrajzi szolgáltatásoknak. Számtalan mashup épül ezekre az új szolgáltatásokra, mert viszonylag egyszerűen lehet külső online adatbázisokhoz kapcsolódni. Bármilyen olyan adatbázist meg tudunk jeleníteni a térképen, amely tartalmaz valamilyen földrajzi vonatkozást, legyen az akár koordináta, valamilyen földrajzi utalás, vagy akár címjegyzék. Ezek gyakorlati megvalósításai a legkülönbözőbb alkalmazási területeket ölelik fel, a bűnözők területi statisztikájától a léggömbversenyek lebonyolításán át az irodalomtörténeti elemzések bemutatásáig.[11] A térbeliség előtérbe kerülésével párhuzamosan a földrajzi névterek szerepe is növekszik. Az új generációs földrajzinév-tárak talán legfigyelemreméltóbb példája a Geonames.org (16. ábra). Sokak szerint a 10 leghasznosabb mashup közé tartozik, rögtön a Google Maps után; a statisztikák szerint naponta 3 millió kérés érkezik a szerverhez. A Geonames olyan nyílt hozzáférésű adatbázis, amelyben jelenleg 8 millió földrajzi név szerepel, a hozzájuk kapcsolódó szélességi-hosszúsági koordinátákkal (WGS84), névváltozatokkal, objektumtípussal és egyéb kapcsolódó adatokkal. Legnagyobb számban településneveket találunk (2,2 millió), ám összesen 645 féle definiált objektumtípus van, a különböző közigazgatási egységektől kezdve a fjordokon át a közép-óceáni hátságokig. A Geonames erőssége tehát az, hogy adatbázisa és szolgáltatásai segítségével minden olyan adathoz, amely rendelkezik valamilyen földrajzi vonatkozással, földrajzi nevet tudunk megfeleltetni.
A szolgáltatás népszerűségét nagyban növeli, hogy a Geonames által alkalmazott Creative Commons 3.0 licenc lehetővé teszi az adatok szabad felhasználását, az eredeti forrás megjelölése mellett. Sok európai államban, így hazánkban is komoly gondot okoz a megfelelő adatpolitika hiánya. A földrajzi nevek gyűjtése és katalogizálása állami intézmények feladata, számukra azonban gyakran érdekeikkel ellentétes az adatok nyílt és ingyenes szolgáltatása. Ez a tény jelentősen hátráltatja a közösség érdekeit, és egyben ösztönző erő is, hogy minél jobb és teljesebb adatbázist állítsanak össze, akár a hivatalos szervek kikerülésével. Ami a névtárak jövőjét illeti, mindenképp szükséges az ontológia definiálása és bővítése. Ekkora adatmennyiségnél már sokat jelent, ha a számítógépek számára is megpróbáljuk érthetővé tenni az elemek közötti szemantikai kapcsolatokat. A Geonames-ben erre már találunk példát, a World Wide Web Consortium által javasolt szabványos formában (Resource Description Framework – RDF és OWL Web Ontology Language – OWL) (17. ábra).
További, földrajzi nevekhez köthető web 2.0 kezdeményezések:
Összefoglalás A földrajzinév-tárak fejlődésének főbb lépéseit, a nyomtatott, a digitális és a térinformatikai alapú névtárakat mutattuk be. A digitális névtárak tulajdonképpen szintén térinformatikai adattáraknak számítanak (tartalmaznak térbeli adatot is), de az alapvető szemléletbeli különbségek és lehetőségek miatt célszerűbbnek tartottuk kettéválasztani őket. A földrajzinév-tárak digitális formátuma és adatbázis-rendszerekké történő alakítása lényegesen kiszélesítette a hagyományos névtárak használati és bővítési lehetőségeit. Alkalmassá tette a névtárakat arra, hogy integrálhatók legyenek természet- és társadalomtudományi, idegenforgalmi stb. információs rendszerekbe is, szemben a hagyományos névtárakkal, amelyek elsősorban csak a térképészek és nyelvészek számára voltak kutatási források. A digitális névtárak térinformatikai környezetbe való átültetése pedig – a meglévő funkciók mellett – a térbeli elemzésekben és a térképi megjelenítésben hozott jelentős fejlődést. Mindhárom forma más-más alapelvekre épül, a nyomtatott névtárak „földrajzi szótárhoz” hasonlóan működnek, a digitálisaknál a relációs adatbázis-szerkezet a meghatározó jellemző, a térinformatikai névtáraknál pedig a térbeliség kap nagyon fontos szerepet. A web 2.0 környezetben létrejött szolgáltatások elősegítik a földrajzi nevek megismerését és hatékonyabb használatát. A jól felépített névtár-ontológiák várhatóan nagy szerepet kapnak a szemantikus web kialakulásában is. Irodalom JEGYZETEK [1] FöLDI Ervin, Az ENSZ földrajzinév-egységesítési szakkifejezések szótára, Névtani értesítő, 14. [2] Glossary of Terms for the Standardization of Geographical Names, United Nations, New York, 2002. [3] Toponymic Data Files, Report of the Working Group on Toponymic Data and gazetteers for the period 1998–2002, UNGEGN, 2002. [4] Földrajzinév-tár II. Veszprém megye, Bp., 1981. [5] Földrajzinév-tár I. Magyarország fontosabb domborzati-, táj- és víznevei, Bp., 1982. [7] http://middleware.alexandria.ucsb.edu/client/gaz/adl/index.jsp [8] http://gnswww.nga.mil/geonames/GNS/index.jsp [9] GUSZLEV Antal – LUKáCS Lilla, Földrajzinév-kutatás térinformatikai eszközökkel, 3. Magyar Földrajzi Konferencia, Budapest, 2006. [10] FARAGó Imre, A magyar földrajzinév-használat, Könyvtári figyelő, 51. évfolyam (2005), 4. szám. [11] ZENTAI László – GUSZLEV Antal, Web2 és Térképészet, Geodézia és Kartográfia 2006/11. Hivatkozások 1. Rob Atkinson, Jens Fitzke: Gazetteer Service Profile of the Web Feature Service Implementation Specification, OpenGIS Discussion Paper, 2002 2. Faragó Imre, A magyar földrajzinév-használat, Könyvtári figyelő, 51. évfolyam (2005), 4. szám. 3. Földi Ervin, Az ENSZ földrajzinév-egységesítési szakkifejezések szótára, Névtani értesítő, 14. 4. Földrajzinév-tár I. Magyarország fontosabb domborzati-, táj- és víznevei, Bp., 1982. 5. Földrajzinév-tár II. Veszprém megye, Bp., 1981. 6. Glossary of Terms for the Standardization of Geographical Names, United Nations, New York, 2002. 7. Guszlev Antal, Lukács Lilla, Földrajzinév-kutatás térinformatikai eszközökkel, 3. Magyar Földrajzi Konferencia, Budapest, 2006. 8. Toponymic Data Files, Report of the Working Group on Toponymic Data and gazetteers for the period 1998–2002, UNGEGN, 2002. 9. Zentai László, Guszlev Antal, Web2 és Térképészet, Geodézia és Kartográfia, 2006/11. 10. http://gnswww.nga.mil/geonames/GNS/index.jsp 12. http://middleware.alexandria.ucsb.edu/client/gaz/adl/index.jsp
|
© A Szerzők, 2007–2008
© Bibliopolisz, 2007–2008
Minden jog fenntartva!
All rights reserved!
ISBN 978-963-87640-1-0 (online verzió)